अध्याय ९६: शरभ-प्रादुर्भावः, नृसिंह-दर्पशमनम्, विष्णोः शिवस्तुतिः, फलश्रुति
कण्डूयमाने शिरसि कथं तद्विस्मृतं त्वया चक्रं विक्रमतो यस्य चक्रपाणे तव प्रियम्
kaṇḍūyamāne śirasi kathaṃ tadvismṛtaṃ tvayā cakraṃ vikramato yasya cakrapāṇe tava priyam
ਜਦੋਂ ਤੇਰਾ ਸਿਰ ਖੁਜਲਾਇਆ ਜਾ ਰਿਹਾ ਸੀ, ਤੂੰ ਉਹ ਚੱਕਰ ਕਿਵੇਂ ਭੁੱਲ ਗਿਆ—ਜਿਸ ਦਾ ਵਿਕਰਮ ਅਜੇਯ ਹੈ, ਜੋ ਚੱਕਰਪਾਣੀ ਹੈ ਅਤੇ ਜੋ ਤੈਨੂੰ ਪਿਆਰਾ ਹੈ, ਉਸ ਦਾ ਉਹ ਚੱਕਰ?
Suta (narrating an internal dialogue; the line reads as a rebuke/reminder addressed to a devotee of Vishnu)