Previous Verse
Next Verse

Skanda Purana — Kashi Khanda, Shloka 4

शृणु कांते विचित्रार्थां कथां पापप्रणाशिनीम् । पुण्यशीलसुशीलाभ्यां कथितां शिवशर्मणे

śṛṇu kāṃte vicitrārthāṃ kathāṃ pāpapraṇāśinīm | puṇyaśīlasuśīlābhyāṃ kathitāṃ śivaśarmaṇe

Dengarlah, wahai kekasih, kisah yang bermakna menakjubkan lagi memusnahkan dosa—yang telah dituturkan oleh Puṇyaśīla dan Suśīlā, kedua-duanya berakhlak mulia, kepada Śivaśarmā.

शृणुlisten
शृणु:
Kriya (Command/आज्ञा)
TypeVerb
Rootश्रु (धातु)
Formलोट्-लकार (Imperative), मध्यम-पुरुष, एकवचन, परस्मैपद
कान्तेO beloved
कान्ते:
Sambodhana (Address/सम्बोधन)
TypeNoun
Rootकान्ता (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, सम्बोधन-विभक्ति, एकवचन
विचित्रार्थाम्of wondrous meaning
विचित्रार्थाम्:
Visheshana (Qualifier/विशेषण)
TypeAdjective
Rootविचित्र-अर्थ (प्रातिपदिक; षष्ठी-तत्पुरुष/कर्मधारय)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया-विभक्ति, एकवचन; विशेषण
कथाम्story
कथाम्:
Karma (Object/कर्म)
TypeNoun
Rootकथा (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया-विभक्ति, एकवचन
पापप्रणाशिनीम्destroying sins
पापप्रणाशिनीम्:
Visheshana (Qualifier/विशेषण)
TypeAdjective
Rootपाप-प्रणाशिन् (प्रातिपदिक; षष्ठी-तत्पुरुष)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया-विभक्ति, एकवचन; विशेषण
पुण्यशीलसुशीलाभ्याम्by Puṇyaśīla and Suśīla
पुण्यशीलसुशीलाभ्याम्:
Karana (Agent-instrument/करण)
TypeNoun
Rootपुण्यशील- सुशील (प्रातिपदिक-द्वन्द्व)
Formपुंलिङ्ग (समाहार/युगल-प्रयोग), तृतीया-विभक्ति (Instrumental), द्विवचन (Dual)
कथिताम्told
कथिताम्:
Visheshana (Qualifier/विशेषण)
TypeAdjective
Rootकथ् (धातु) + क्त (कृदन्त)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया-विभक्ति, एकवचन; क्त-प्रत्ययान्त (told)
शिवशर्मणेto Śivaśarmā
शिवशर्मणे:
Sampradana (Recipient/सम्प्रदान)
TypeNoun
Rootशिवशर्मन् (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, चतुर्थी-विभक्ति (Dative/4th), एकवचन

Agastya

Tirtha: Kāśī-māhātmya (as the larger setting)

Type: kshetra

Listener: Lopāmudrā

Scene: Agastya invites Lopāmudrā to listen; the ‘wondrous tale’ is visualized as two luminous figures—Puṇyaśīla and Suśīlā—speaking to Śivaśarmā, like a story unfolding in the air between teacher and student.

A
Agastya
L
Lopāmudrā
P
Puṇyaśīla
S
Suśīlā
Ś
Śivaśarmā

FAQs

Purāṇic kathā, when heard with faith, is itself purifying—destroying sin by reorienting the listener toward dharma.

No tīrtha is named in this verse; it introduces a sin-destroying narrative within the Kāśīkhaṇḍa setting.

Śravaṇa (listening) to a pāpa-praṇāśinī kathā is implied as a spiritual practice.