Sukta 9.2
तं त्वा मदाय घृष्वय उ लोककृत्नुमीमहे । तव प्रशस्तयो महीः ॥
तं त्वा॒ मदा॑य॒ घृष्व॑य उ लोककृ॒त्नुमी॑महे । तव॒ प्रश॑स्तयो म॒हीः ॥
táṃ tvā mադā́ya ghṛ́ṣvaya u lóka-kṛtnum īmahe | táva práśastayo mahī́ḥ ||
Thee we seek for the rapture, O fiery-ardent one, the maker of the worlds entire; vast are thy praises—because thy delight builds in us a complete and ordered creation.
तम् । त्वा॒ । मदा॑य । घृष्व॑ये । ऊँ॒ इति॑ । लो॒क॒ऽकृ॒त्नुम् । ई॒म॒हे॒ । तव॑ । प्रऽश॑स्तयः । म॒हीः ॥तम् । त्वा । मदाय । घृष्वये । ऊँ इति । लोककृत्नुम् । ईमहे । तव । प्रशस्तयः । महीः ॥tam | tvā | madāya | ghṛṣvaye | oṃ iti | loka-kṛtnum | īmahe | tava | pra-śastayaḥ | mahīḥ