सहदेवस्तथेत्यक्त्वा तां दिशं प्रत्यपद्यत । ददर्श च हतं भूमौ भ्रातरं नकुलं तदा,तब सहदेव “बहुत अच्छा” कहकर उसी दिशाकी ओर चल दिये। वहाँ पहुँचकर उन्होंने देखा, भाई नकुल पृथ्वीपर मरे पड़े हैं
sahadevas tathety uktvā tāṃ diśaṃ pratyapadyata | dadarśa ca hataṃ bhūmau bhrātaraṃ nakulaṃ tadā ||
Sahadeva replied, “So be it,” and set out in that very direction. When he arrived, he saw his brother Nakula lying slain upon the ground.
यक्ष उवाच