Previous Verse
Next Verse

Skanda Purana — Mahesvara Khanda, Shloka 28

दीप्यमानशिखा विप्रा दिव्यरूपा मनोरमा । तदद्भुतं महद्दृष्ट्वा कुंतीपुत्रो धनंजयः

dīpyamānaśikhā viprā divyarūpā manoramā | tadadbhutaṃ mahaddṛṣṭvā kuṃtīputro dhanaṃjayaḥ

Jene Frau leuchtete mit flammendem Glanz, von göttlicher Gestalt und betörender Schönheit. Als Dhanañjaya, der Sohn der Kuntī, dieses große Wunder sah, ergriff ihn staunendes Erschrecken.

दीप्यमानशिखा(a woman) with a blazing crest/flame
दीप्यमानशिखा:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootदीप्यमान (कृदन्त-प्रातिपदिक; √दीप्) + शिखा (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन; कर्मधारय: 'दीप्यमाना शिखा यस्याः सा' (having a blazing crest/flame)
विप्राa brāhmaṇa woman
विप्रा:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootविप्र (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन
दिव्यरूपाof divine form
दिव्यरूपा:
Karta (Subject qualifier/कर्ता-विशेषण)
TypeAdjective
Rootदिव्य (प्रातिपदिक) + रूप (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन; कर्मधारय: 'दिव्यं रूपं यस्याः'
मनोरमाcharming
मनोरमा:
Karta (Subject qualifier/कर्ता-विशेषण)
TypeAdjective
Rootमनोरम (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन; विशेषण
तत्that
तत्:
Karma (Object/कर्म)
TypeNoun
Rootतद् (सर्वनाम-प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया-विभक्ति, एकवचन
अद्भुतम्wonderful
अद्भुतम्:
Karma (Object qualifier/कर्म-विशेषण)
TypeAdjective
Rootअद्भुत (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया-विभक्ति, एकवचन; विशेषण (of तत्)
महत्great
महत्:
Karma (Object qualifier/कर्म-विशेषण)
TypeAdjective
Rootमहत् (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया-विभक्ति, एकवचन; विशेषण (of तत्)
दृष्ट्वाhaving seen
दृष्ट्वा:
Purvakala (Prior action/पूर्वकाल)
TypeVerb
Root√दृश् (धातु)
Formक्त्वा-प्रत्ययान्त अव्यय-भाव (gerund); 'having seen'
कुंतीपुत्रःKunti’s son
कुंतीपुत्रः:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootकुंती (प्रातिपदिक) + पुत्र (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन; षष्ठी-तत्पुरुष
धनंजयःDhanañjaya (Arjuna)
धनंजयः:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootधनंजय (प्रातिपदिक; अर्जुन-नाम)
Formपुंलिङ्ग; प्रथमा-विभक्ति, एकवचन; समानाधिकरण (apposition to कुंतीपुत्रः)

Narrator (Sūta/Lomaharṣaṇa tradition in Māheśvarakhaṇḍa context)

Type: ghat

Scene: A flame-like aura crowns the woman; her ornaments catch light; Arjuna’s face shows astonishment; the river reflects her radiance like molten gold on water.

D
Dhanaṃjaya (Arjuna)
K
Kuntī

FAQs

Divine reality can appear in extraordinary forms; the dhārmic seeker should respond with alert reverence rather than fear or distraction.

No specific tīrtha is named in this verse; it functions as a narrative prelude within the Kaumārikākhaṇḍa’s sacred-topography framework.

None in this verse; it describes a divine encounter and Arjuna’s perception.