अध्याय १०१: हैमवती-तपः, तारकवंश-उत्पातः, स्कन्द-प्रत्याशा, मदनदहनम्
स्मृतो यद्भवता जीव सम्प्राप्तो ऽहं तवान्तिकम् ब्रूहि यन्मे विधातव्यं तमाह सुरपूजितः
smṛto yadbhavatā jīva samprāpto 'haṃ tavāntikam brūhi yanme vidhātavyaṃ tamāha surapūjitaḥ
হে জীৱ! তুমি মোক স্মৰণ কৰাৰ বাবে মই তোমাৰ ওচৰলৈ আহিলোঁ। কোৱা, তোমাৰ মঙ্গলৰ বাবে মই তোমাৰ বাবে কি বিধান কৰিব লাগিব—এনেদৰে দেৱপূজিত প্ৰভুৱে ক’লে।
Surapujita (a deva-like revered lord/teacher figure within the narrative, addressed by the jiva)