Previous Verse
Next Verse

Shloka 4

तापसाश्रममण्डलदर्शनम्

Entering Dandaka and Meeting the Sages

पूजितं च प्रनृत्तं च नित्यमप्सरसां गणैः।विशालैरग्निशरणैः स्रुग्भाण्डैरजिनैः कुशैः।।।।समिद्भिस्तोयकलशैः फलमूलैश्च शोभितम्।आरण्यैश्च महावृक्षैः पुण्यैस्स्वादुफलैर्वृतम्।।।।

pūjitaṃ ca pranṛttaṃ ca nityam apsarasāṃ gaṇaiḥ |

viśālair agniśaraṇaiḥ srugbhāṇḍair ajinaiḥ kuśaiḥ ||

สถานที่นั้นได้รับการสักการะอยู่เนืองนิตย์ และประหนึ่งได้รับความรื่นรมย์จากหมู่อัปสราที่มาร่ายรำประดับไว้ มีแท่นบูชาไฟกว้างใหญ่ มีสฺรุกและภาชนะพิธีกรรม มีหนังเนื้อทราย และหญ้ากุศะพร้อมสรรพ

pūjitamhonoured, worshipped
pūjitam:
Viśeṣaṇa (विशेषण)
TypeAdjective
Rootpūjita (कृदन्त; √pūj धातु)
Formनपुंसकलिङ्ग, प्रथमा/द्वितीया, एकवचन; क्त-प्रत्यय
caand
ca:
Samuccaya-dyotaka (समुच्चय)
TypeIndeclinable
Rootca (अव्यय)
Formसमुच्चयार्थक-अव्यय (conjunction)
pranṛttam(where) dancing was performed
pranṛttam:
Viśeṣaṇa (विशेषण)
TypeAdjective
Rootpranṛtta (कृदन्त; प्र-√nṛt धातु)
Formनपुंसकलिङ्ग, प्रथमा/द्वितीया, एकवचन; क्त-प्रत्यय
caand
ca:
Samuccaya-dyotaka (समुच्चय)
TypeIndeclinable
Rootca (अव्यय)
Formसमुच्चयार्थक-अव्यय
nityamalways
nityam:
Kāla-adhikaraṇa (काल-अधिकरण)
TypeIndeclinable
Rootnitya (प्रातिपदिक) / nityam (अव्ययवत्)
Formकालवाचक-अव्यय (adverb: always/constantly)
apsarasāmof apsarases
apsarasām:
Sambandha (सम्बन्ध/षष्ठी)
TypeNoun
Rootapsaras (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, षष्ठी (Gen), बहुवचन
gaṇaiḥby groups
gaṇaiḥ:
Karaṇa (करण)
TypeNoun
Rootgaṇa (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, तृतीया (Instr/करण), बहुवचन
viśālaiḥwith large/vast
viśālaiḥ:
Viśeṣaṇa (विशेषण)
TypeAdjective
Rootviśāla (प्रातिपदिक)
Formनपुंसक/पुं (contextual), तृतीया (Instr), बहुवचन; ‘अग्निशरणैः…’ इत्यस्य विशेषणम्
agni-śaraṇaiḥwith fire-sanctuaries
agni-śaraṇaiḥ:
Karaṇa (करण)
TypeNoun
Rootagni (प्रातिपदिक) + śaraṇa (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, तृतीया (Instr/करण), बहुवचन; तत्पुरुष: ‘अग्नेः शरणानि’ = fire-sanctuaries/altars
sruk-bhāṇḍaiḥwith ladles and vessels
sruk-bhāṇḍaiḥ:
Karaṇa (करण)
TypeNoun
Rootsruk (प्रातिपदिक) + bhāṇḍa (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, तृतीया (Instr), बहुवचन; इतरेतर-द्वन्द्व: ‘स्रुग् च भाण्डानि च’
ajinaiḥwith deerskins
ajinaiḥ:
Karaṇa (करण)
TypeNoun
Rootajina (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, तृतीया (Instr), बहुवचन
kuśaiḥwith kuśa grass
kuśaiḥ:
Karaṇa (करण)
TypeNoun
Rootkuśa (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, तृतीया (Instr), बहुवचन

O king, we have conquered our anger and have controlled our senses. We ascetics have cast aside all our authority. We are like your children and need to be protected by you forever

A
apsaras
A
ajina (deer-skin)
K
kuśa grass

FAQs

Dharma is upheld through yajña and disciplined worship: the presence of ritual implements and fire-altars signifies ordered sacred duty rather than mere wilderness living.

The narrator details the hermitages’ ritual prosperity and sanctity, emphasizing that forest āśramas are centers of Vedic practice.

The sages’ steadfast observance (niyama) and devotion to sacrificial duty (yajña-karma) are foregrounded.