Naraka-varṇana: The Hellish Planets and the Karmic Logic of Punishment
तत्र यस्तु परवित्तापत्यकलत्राण्यपहरति स हि कालपाशबद्धो यमपुरुषैरतिभयानकैस्तामिस्रे नरके बलान्निपात्यते अनशनानुदपानदण्डताडनसन्तर्जनादिभिर्यातनाभिर्यात्यमानो जन्तुर्यत्र कश्मलमासादित एकदैव मूर्च्छामुपयाति तामिस्रप्राये ॥ ८ ॥
tatra yas tu para-vittāpatya-kalatrāṇy apaharati sa hi kāla-pāśa-baddho yama-puruṣair ati-bhayānakais tāmisre narake balān nipātyate anaśanānudapāna-daṇḍa-tāḍana-santarjanādibhir yātanābhir yātyamāno jantur yatra kaśmalam āsādita ekadaiva mūrcchām upayāti tāmisra-prāye.
Мой дорогой царь, того, кто присваивает чужую жену, детей или деньги, в момент смерти хватают свирепые ямадуты. Они связывают его путами времени и насильно бросают в адскую планету, известную как Тамисра. В этом темном аду грешника истязают ямадуты: они бьют его и ругают. Его морят голодом и не дают воды. Так гневные слуги Ямараджи причиняют ему тяжкие страдания, от которых он порой теряет сознание.
In 5.26.8, Śukadeva explains that one who steals another’s wealth, wife, or even children is seized by Yama’s messengers and thrown into the hell called Tāmisra, where he suffers starvation, thirst, beating, and terror.
Śukadeva Gosvāmī speaks these descriptions to Mahārāja Parīkṣit while explaining the destinations created by karma and the consequences of grave adharma.
It warns against exploiting others through theft, coercion, or violating family bonds; a devotee cultivates integrity, respect for others’ relationships and property, and seeks purification through bhakti rather than sin-driven enjoyment.