Previous Verse
Next Verse

Skanda Purana — Prabhasa Khanda, Shloka 98

स्वर्गसोपानवत्पुंसां स्थलीभूतमिवांबरम् । शेषस्याभोगसंकाशं प्राप्तोऽसौ तुहिनाच लम्

svargasopānavatpuṃsāṃ sthalībhūtamivāṃbaram | śeṣasyābhogasaṃkāśaṃ prāpto'sau tuhināca lam

Dia sampai ke Tuhinācala (gunung bersalji), tempat langit seakan menjadi tanah yang padu—bagaikan tangga ke syurga bagi manusia—luas terbentang seperti lilitan Śeṣa.

स्वर्गसोपानवत्like a stairway to heaven
स्वर्गसोपानवत्:
Karma (Object/कर्म)
TypeAdjective
Rootस्वर्ग + सोपान + वत् (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया; एकवचन; उपमानवाचक विशेषण (अम्बरम्)
पुंसाम्of men/people
पुंसाम्:
Sambandha (Genitive/सम्बन्ध)
TypeNoun
Rootपुम्स्/पुंस् (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग; षष्ठी; बहुवचन
स्थलीभूतम्become ground/solidified
स्थलीभूतम्:
Karma (Object/कर्म)
TypeAdjective
Rootस्थलीभूत (प्रातिपदिक; भू धातु-निष्पन्न)
Formभूतकाले कृदन्त; क्त-प्रत्यय; नपुंसकलिङ्ग; द्वितीया; एकवचन; विशेषण (अम्बरम्)
इवas if/like
इव:
Sambandha (Relation/सम्बन्ध)
TypeIndeclinable
Rootइव (अव्यय)
Formअव्यय; उपमावाचक (particle of comparison)
अम्बरम्sky/firmament
अम्बरम्:
Karma (Object/कर्म)
TypeNoun
Rootअम्बर (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया; एकवचन
शेषस्यof Śeṣa (serpent)
शेषस्य:
Sambandha (Genitive/सम्बन्ध)
TypeNoun
Rootशेष (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग; षष्ठी; एकवचन
आभोगसंकाशम्resembling the coils/expanse
आभोगसंकाशम्:
Karma (Object/कर्म)
TypeAdjective
Rootआभोग + संकाश (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग; द्वितीया; एकवचन; विशेषण (अम्बरम्/हिमाचलम्—संदर्भानुसार)
प्राप्तःreached
प्राप्तः:
Kriya (Action/क्रिया)
TypeVerb
Rootप्र + आप् (धातु)
Formभूतकाले कृदन्त; क्त-प्रत्यय; पुंलिङ्ग; प्रथमा; एकवचन
असौhe (that one)
असौ:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootअसद्/अदस् (सर्वनाम-प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग; प्रथमा; एकवचन
तुहिनाचलम्the snow-mountain (Himālaya)
तुहिनाचलम्:
Karma (Object/कर्म)
TypeNoun
Rootतुहिन + अचल (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग; द्वितीया; एकवचन; गन्तव्य (destination)

Narrator (Purāṇic narrator within Prabhāsakṣetra Māhātmya)

Tirtha: Tuhinācala

Type: peak

Scene: A lone figure arriving at a colossal snow-mountain; the sky appears like a solid terrace or stairway; the mountain’s breadth resembles the endless coils of Śeṣa.

P
Pippalāda
T
Tuhinācala
Ś
Śeṣa

FAQs

Sacred geography is portrayed as a bridge between earth and heaven; mountains become symbols of ascent and tapas.

Tuhinācala/Himālaya is described in exalted terms within the Prabhāsakṣetra Māhātmya narrative frame.

None; the verse is primarily descriptive (stuti of the landscape).