Sukta 96
अङ्गेअङ्गे लोम्निलोम्नि यस्ते पर्वणिपर्वणि । यक्षं त्वचस्यं ते वयं कश्यपस्य वीबर्हेण विष्वञ्चं वि वृहामसि
aṅgé-aṅgé lómni-lómni yás te párvaṇi-párvaṇi | yákṣmaṁ tvacasyàṁ te vayáṁ kaśyápasya vībarhéṇa víṣvañcaṁ ví vṛhāmasi
Limb after limb, hair after hair, joint after joint, whatsoever of thine is there: the skin-seated Yákṣma, all-pervading, we—by Kāśyapa’s vībarha—do rend away from thee.
അംഗം അംഗത്തിൽ, രോമം രോമത്തിൽ, സന്ധി സന്ധിയിൽ—നിനക്കുള്ളത് എവിടെയെല്ലാം ഉണ്ടോ അവിടെയെല്ലാം; ത്വക്കിൽ അധിഷ്ഠിതമായ, സർവ്വവ്യാപിയായ യക്ഷ്മത്തെ ഞങ്ങൾ കശ്യപന്റെ വീബർഹയാൽ നിനക്കിൽ നിന്നു എല്ലാടത്തുനിന്നും കീറി പറിച്ചുമാറ്റുന്നു.
Rishi: Kāśyapa
Devata: Yákṣma (as expelled); Kāśyapa’s remedial power as invoked authority
Chandas: Anuṣṭubh
{"primary_rasa":"vira","secondary_rasa":"adbhuta","emotional_arc":"From anxious diffusion (everywhere) to wonder at total coverage and confident removal.","listener_experience":"A sweeping reassurance: ‘nothing is missed.’","intensity":7}