यं तु मन्येत कृतार्थो मे दण्डं गृह्णीयादमित्राटव्यभूम्यनृतुषु वा वासयेदफलं वा कुर्यादिति दण्डव्यासङ्गापदेशेन नैनमनुगृह्णीयात् ॥ कZ_०७.८.२८ ॥
yaṃ tu manyeta kṛtārtho me daṇḍaṃ gṛhṇīyād amitrāṭavībhūmyanṛtuṣu vā vāsayed aphalaṃ vā kuryād iti daṇḍavyāsaṅgāpadeśena nainam anugṛhṇīyāt.
എന്നാൽ രാജാവ് ‘കൃതാർത്ഥൻ/തൃപ്തൻ’ എന്ന് കരുതുന്ന ഒരാൾ—ദണ്ഡം (ബലപ്രയോഗാധികാരം) കൈവശപ്പെടുത്താൻ സാധ്യതയുള്ളവൻ, അല്ലെങ്കിൽ ശത്രുദേശം/വനം/സീമാഭൂമി എന്നിവിടങ്ങളിൽ അകാലത്ത് പാർപ്പിക്കപ്പെടുന്നവൻ, അല്ലെങ്കിൽ ഫലഹീനനാകുന്നവൻ—ഇത്തരം ആളെ ‘ദണ്ഡ-വ്യാസംഗം’ (ദണ്ഡത്തിൽ അത്യധികാസക്തി/കുരുങ്ങൽ) എന്ന ന്യായം പറഞ്ഞ് ഇനി അനുകൂലിക്കരുത്.
To limit a potentially dangerous subordinate’s access to coercive resources while keeping the decision politically defensible (a neutral bureaucratic reason rather than open suspicion).
(1) appropriation of coercive power, (2) harmful/inefficient deployments (enemy/forest/untimely season), and (3) strategic unproductiveness.