Previous Verse
Next Verse

Shloka 139

वासिष्ठकथनम् (आदित्य–सोमवंशवर्णनम् तथा रुद्रसहस्रनाम-प्रशंसा)

गान्धारश् च सुरापश् च तापकर्मरतो हितः महाभूतो भूतवृतो ह्य् अप्सरोगणसेवितः

gāndhāraś ca surāpaś ca tāpakarmarato hitaḥ mahābhūto bhūtavṛto hy apsarogaṇasevitaḥ

वह गान्धार है; और सुराप—कृपा से अज्ञान में अर्पित वस्तु को भी स्वीकार करने वाला। वह तपःकर्म में रत और सदा हितकारी है। वह महाभूत-तत्त्व है, भूतगणों से घिरा हुआ, और अप्सराओं के गणों द्वारा सेवित है।

गान्धारः (gāndhāraḥ)Gāndhāra (a name/epithet
गान्धारः (gāndhāraḥ):
च (ca)and
च (ca):
सुरापः (surāpaḥ)drinker of surā (one who accepts all offerings)
सुरापः (surāpaḥ):
च (ca)and
च (ca):
तापकर्मरतः (tāpakarmarataḥ)devoted to tapas/austerity and ascetic observances
तापकर्मरतः (tāpakarmarataḥ):
हितः (hitaḥ)benevolent, welfare-bringing
हितः (hitaḥ):
महाभूतः (mahābhūtaḥ)the Great Being / great elemental principle
महाभूतः (mahābhūtaḥ):
भूतवृतः (bhūtavṛtaḥ)encircled by bhūtas (spirits/beings), attended by his gaṇas
भूतवृतः (bhūtavṛtaḥ):
हि (hi)indeed
हि (hi):
अप्सरोगणसेवितः (apsarogaṇasevitaḥ)served/attended by groups of Apsarās
अप्सरोगणसेवितः (apsarogaṇasevitaḥ):

Suta Goswami (narrating Shiva’s epithets to the sages of Naimisharanya)