ओंगांगींगूंगैंगौंगः सप्ताक्षरोऽयं महामंत्रः । ओंगणपतिमंत्रस्य गणको नाम ऋषिः विघ्नेश्वरो देवता गं बीजम् ओंशक्तिः पूजार्थे जपार्थे वा तिलकार्थे वा मनस ईप्सितार्थे होमार्थे वा विनियोग इति । साध कस्य पूर्वं तिलककरणम् । ओंगांगणपतये नमः । इति तिलकस्योपरि अक्षतान्दद्यात् अनेन मन्त्रेण । ॐ गांगणपतये नमः । इति तिलकमंत्रः । ओंगां गणपतये नमः । अनेन मंत्रेण गणेशाय पुष्पांजलित्रयं दद्यात् । मूलमंत्रेणात्र चंदनगंधपुष्पधूपदीपनैवेद्यपूगीफल तांबूलादिकं दद्यात् । अत ऊर्ध्वं मूलमन्त्रेण जपं कुर्यात् । अष्टोत्तरशतं सहस्रं लक्षं कोटिं चेति यथाशक्ति जप्त्वा दशांशहोमार्थे गणेशाग्नये आवाहयामीति अग्निमावाह्य । ॐ गां गणपतये स्वाहेति मन्त्रेण गुग्गुलगुटिकाभिर्होमं विदध्याद्विनियोगं चेति गाणेश्वरो ताकल्पः । य एवं सर्व विघ्नेषु साधयेन्मन्त्रमुत्तमम् । सर्वविघ्नानि नश्यंति मनोभीष्टं च सिध्यति
oṃgāṃgīṃgūṃgaiṃgauṃgaḥ saptākṣaro'yaṃ mahāmaṃtraḥ | oṃgaṇapatimaṃtrasya gaṇako nāma ṛṣiḥ vighneśvaro devatā gaṃ bījam oṃśaktiḥ pūjārthe japārthe vā tilakārthe vā manasa īpsitārthe homārthe vā viniyoga iti | sādha kasya pūrvaṃ tilakakaraṇam | oṃgāṃgaṇapataye namaḥ | iti tilakasyopari akṣatāndadyāt anena mantreṇa | oṃ gāṃgaṇapataye namaḥ | iti tilakamaṃtraḥ | oṃgāṃ gaṇapataye namaḥ | anena maṃtreṇa gaṇeśāya puṣpāṃjalitrayaṃ dadyāt | mūlamaṃtreṇātra caṃdanagaṃdhapuṣpadhūpadīpanaivedyapūgīphala tāṃbūlādikaṃ dadyāt | ata ūrdhvaṃ mūlamantreṇa japaṃ kuryāt | aṣṭottaraśataṃ sahasraṃ lakṣaṃ koṭiṃ ceti yathāśakti japtvā daśāṃśahomārthe gaṇeśāgnaye āvāhayāmīti agnimāvāhya | oṃ gāṃ gaṇapataye svāheti mantreṇa guggulaguṭikābhirhomaṃ vidadhyādviniyogaṃ ceti gāṇeśvaro tākalpaḥ | ya evaṃ sarva vighneṣu sādhayenmantramuttamam | sarvavighnāni naśyaṃti manobhīṣṭaṃ ca sidhyati
“ૐ ગાં ગીં ગૂં ગઈં ગૌં ગઃ”—આ સાત અક્ષરનો મહામંત્ર છે. ૐ-ગણપતિમંત્રના ઋષિ ‘ગણક’, દેવતા વિઘ્નેશ્વર; ‘ગં’ બીજ અને ‘ૐ’ શક્તિ છે. તેનો વિનિયોગ પૂજા, જપ, તિલક, મનોઇચ્છિત અર્થસિદ્ધિ તથા હોમ માટે થાય છે. સાધકે પ્રથમ તિલક કરવું; પછી તિલક ઉપર “ૐ ગાં ગણપતયે નમઃ” કહી અક્ષત મૂકવા. આ જ મંત્રથી ગણેશને ત્રણ પુષ્પાંજલિ અર્પણ કરવી; અને મૂળમંત્રથી ચંદન, સુગંધ, પુષ્પ, ધૂપ, દીપ, નૈવેદ્ય, પૂગી, ફળ, તાંબૂલ વગેરે સમર્પિત કરવું. ત્યારબાદ મૂળમંત્રથી ૧૦૮, ૧૦૦૦, ૧ લાખ અથવા ૧ કરોડ—યથાશક્તિ જપ કરવો. પછી દશાંશ હોમ માટે “ગણેશાગ્નયે આવાહયામિ” કહી અગ્નિનું આવાહન કરીને “ૐ ગાં ગણપતયે સ્વાહા” મંત્રથી ગુગ્ગુલની ગોળીઓથી હોમ કરવો. આ જ ગાણેશ્વર વિધાન છે; જે સર્વ વિઘ્નોમાં આ ઉત્તમ મંત્ર સાધે છે, તેના સર્વ વિઘ્નો નાશ પામે છે અને મનોભીષ્ટ ફળ સિદ્ધ થાય છે।
Sūta (Lomaharṣaṇa) narrating (deduced); mantra-kalpa instruction within the narrative
Tirtha: Gaṇeśvara (Vighneśvara) worship (non-site-specific)
Type: kshetra
Listener: Practitioner/audience
Scene: A complete ritual tableau: the seven-syllable mantra written as radiant bīja-syllables; the sādhaka applies tilaka, places akṣata, offers three flower-handfuls, performs upacāras before a Gaṇeśa image, then conducts a small homa with guggulu pellets, flames rising as obstacles symbolically crumble away.
Gaṇapati is invoked as Vighneśvara: disciplined mantra-practice joined with worship and homa removes obstacles and grants success.
No single tīrtha is praised; the passage functions as a practical ritual manual (kalpa) for Gaṇeśa worship.
Tilaka with akṣata, flower offerings, upacāras, japa counts (108 to higher), and a one-tenth homa using guggulu pellets with “oṃ gāṃ gaṇapataye svāhā.”