Previous Verse
Next Verse

Shloka 7

सीताव्यथा

वर्णनम् / Sītā’s Distress and Rāvaṇa’s Attempt at Coercive Allurement

समीपं राजसिंहस्य रामस्य विदितात्मनः।सङ्कल्पहयसंयुक्सैर्यान्तीमिव मनोरथैः।।।।

samīpaṃ rājasiṃhasya rāmasya viditātmanaḥ |

saṅkalpahayasaṃyuktair yāntīm iva manorathaiḥ ||

Auf dem Wagen ihres Geistes—angespannt an die Rosse ihres Entschlusses—schien sie zu Rāma zu fahren, dem Löwen unter den Königen, dem Selbst-Erkennenden.

शुष्यन्तीम्withering, emaciating
शुष्यन्तीम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootशुष् (धातु)
Formवर्तमान-कृदन्त (शतृ), स्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
रुदतीम्crying
रुदतीम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootरुद् (धातु)
Formवर्तमान-कृदन्त (शतृ), स्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
एकाम्alone
एकाम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootएक (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
ध्यानशोकपरायणाम्absorbed in thought and grief
ध्यानशोकपरायणाम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootध्यान-शोक-परायण (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; तत्पुरुष (ध्याने शोकॆ च परायणा)
दुःखस्यof sorrow
दुःखस्य:
Sambandha (सम्बन्ध)
TypeNoun
Rootदुःख (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, षष्ठी, एकवचन
अन्तम्end
अन्तम्:
Karma (कर्म)
TypeNoun
Rootअन्त (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
अपश्यन्तीम्not finding
अपश्यन्तीम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootदृश् (धातु) + अ (उपसर्ग)
Formवर्तमान-कृदन्त (शतृ), स्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; ‘not seeing/finding’
रामाम्Sita (Rama's consort)
रामाम्:
Karma (कर्म; object of implied ‘(he) saw’)
TypeNoun
Rootरामा (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; ‘Rama’s beloved’ (Sita)
रामम्Rama
रामम्:
Karma (कर्म; object of devotion)
TypeNoun
Rootराम (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
अनुव्रताम्devoted to Rama, faithful to Rama
अनुव्रताम्:
Visheshana (विशेषण)
TypeAdjective
Rootअनु-व्रत (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; तत्पुरुष (रामम् अनु व्रतम्/व्रता यस्याः)

Large-eyed, fair-complexioned Sita seated there with her belly, thighs and breasts covered with arms cried.

S
Sītā
R
Rāma

FAQs

Right conduct is sustained by saṅkalpa (moral resolve): even when physically restrained, the mind can remain aligned to truth and righteousness.

Sītā’s inner orientation is described: mentally she is always moving toward Rāma, despite captivity in Laṅkā.

Acalā-bhakti (unwavering devotion) and dṛḍha-saṅkalpa (firm resolve).