Previous Verse
Next Verse

Valmiki Ramayana 3.52.42Aranya Kanda, Sarga 52, Shloka 42

सीताहरण

विलापः / The Lament at Jatāyu and the Abduction of Sītā

तां तु लक्ष्मण रामेति क्रोशन्तीं मधुरस्वरम्।।।।अवेक्षमाणां बहुशो वैदेहीं धरणीतलम्।स तामाकुलकेशान्तां विप्रमृष्टविशेषकाम्।।।।जहारात्म विनाशाय दशग्रीवो मनस्स्विनीम्।

tāṃ tu lakṣmaṇa rāmēti krōśantīṃ madhura-svaram |

avēkṣamāṇāṃ bahuśo vaidēhīṃ dharaṇī-talam |

sa tām ākula-kēśāntāṃ vipramṛṣṭa-viśēṣakām |

jahārātma-vināśāya daśagrīvo manasvinīm ||

వైదేహి మధుర స్వరంతో “లక్ష్మణా! రామా!” అని కేకలు వేస్తూ, మళ్లీ మళ్లీ భూమితలాన్ని చూచుచుండెను. ఆమె కేశాలు చెదిరిపోయి, కపాల上的 శుభ తిలకం చెరిగిపోయింది. అటువంటి మనస్వినిని దశగ్రీవుడు తన వినాశానికే కారణమయ్యేలా అపహరించాడు।

ताम्her
ताम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeNoun
Rootतद् (सर्वनाम-प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन (pronoun)
तुbut/indeed
तु:
सम्बन्ध (अव्यय-सम्बन्ध)
TypeIndeclinable
Rootतु (अव्यय)
Formनिपात (particle)
लक्ष्मणO Lakṣmaṇa
लक्ष्मण:
सम्बोधन (सम्बोधन)
TypeNoun
Rootलक्ष्मण (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, सम्बोधन (8th/सम्बोधन), एकवचन
रामO Rāma
राम:
सम्बोधन (सम्बोधन)
TypeNoun
Rootराम (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, सम्बोधन, एकवचन
इतिthus (saying)
इति:
सम्बन्ध (उद्धरण)
TypeIndeclinable
Rootइति (अव्यय)
Formउद्धरण-निपात (quotative)
क्रोशन्तीम्crying out
क्रोशन्तीम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeVerb
Rootक्रुश् (धातु)
Formवर्तमानकाले शानच्-प्रत्ययान्त कृदन्त (present active participle), स्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; विशेषणम् (qualifying ताम्/वैदेहीम्)
मधुरस्वरम्sweet-voiced
मधुरस्वरम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeAdjective
Rootमधुर-स्वर (प्रातिपदिक; मधुर + स्वर)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; कर्मधारयः; विशेषणम् (qualifying ताम्/वैदेहीम्)
अवेक्षमाणाम्looking (towards)
अवेक्षमाणाम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeVerb
Rootअव + ईक्ष् (धातु)
Formवर्तमानकाले शानच्-प्रत्ययान्त कृदन्त (present active participle), स्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; विशेषणम् (qualifying ताम्/वैदेहीम्)
बहुशःrepeatedly
बहुशः:
सम्बन्ध (क्रियाविशेषण)
TypeIndeclinable
Rootबहुशः (अव्यय)
Formक्रियाविशेषण-अव्यय (adverb) ‘many times’
वैदेहीम्Vaidehī (Sītā)
वैदेहीम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeNoun
Rootवैदेही (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; ताम् इत्यस्य अप्पोजिशन
धरणीतलम्the ground/earth-surface
धरणीतलम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeNoun
Rootधरणी-तल (प्रातिपदिक; धरणी + तल)
Formनपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; षष्ठी-तत्पुरुषः (धरण्याः तलम्)
सःhe
सः:
कर्तृ (कर्ता)
TypeNoun
Rootतद् (सर्वनाम-प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, प्रथमा, एकवचन (pronoun)
ताम्her
ताम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeNoun
Rootतद् (सर्वनाम-प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
आकुलकेशान्ताम्with dishevelled hair-ends
आकुलकेशान्ताम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeAdjective
Rootआकुल-केशान्त (प्रातिपदिक; आकुल + केशान्त)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; कर्मधारयः; विशेषणम् (qualifying ताम्/वैदेहीम्)
विप्रमृष्टविशेषकाम्whose auspicious mark was wiped off
विप्रमृष्टविशेषकाम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeAdjective
Rootविप्रमृष्ट-विशेषक (प्रातिपदिक; विप्रमृष्ट + विशेषक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; तत्पुरुषः (विप्रमृष्टः विशेषकः यस्याः), विशेषणम्
जहारabducted/carried off
जहार:
क्रिया (आख्यात)
TypeVerb
Rootहृ (धातु)
Formलिट् (Perfect), प्रथमपुरुष, एकवचन; परस्मैपद
आत्मविनाशायfor his own destruction
आत्मविनाशाय:
सम्प्रदान (सम्प्रदानकारक)
TypeNoun
Rootआत्मन्-विनाश (प्रातिपदिक; आत्मन् + विनाश)
Formपुंलिङ्ग, चतुर्थी (4th/चतुर्थी), एकवचन; षष्ठी-तत्पुरुषः (आत्मनः विनाशः) + चतुर्थी ‘for (his) own destruction’
दशग्रीवःDaśagrīva (ten-necked Rāvaṇa)
दशग्रीवः:
कर्तृ (कर्ता)
TypeNoun
Rootदश-ग्रीव (प्रातिपदिक; दश + ग्रीव)
Formपुंलिङ्ग, प्रथमा, एकवचन; द्विगु-समासः (दश ग्रीवाः यस्य) रावणस्य नाम
मनस्विनीम्high-minded
मनस्विनीम्:
कर्म (कर्मकारक)
TypeAdjective
Rootमनस्विन् (प्रातिपदिक)
Formस्त्रीलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; विशेषणम् (qualifying ताम्/वैदेहीम्)

Then Sita whose teeth were beautiful and smile, sweet was distanced from her kins, and, unable to see both Rama and Lakshmana, grew pale in intense fear.ইত্যার্ষে শ্রীমদ্রামাযণে বাল্মীকীয আদিকাব্যে অরণ্যকাণ্ডে দ্বিপঞ্চাশস্সর্গঃ৷৷Thus ends the fiftysecond sarga of Aranyakanda of the holy Ramayana the first epic composed by sage Valmiki.

S
Sītā (Vaidehī)
R
Rāma
L
Lakṣmaṇa
R
Rāvaṇa (Daśagrīva)
E
Earth/ground (dharaṇītala)

FAQs

The verse presents adharma as self-destructive: violating maryādā (moral boundaries), especially by abducting another’s wife, becomes the cause of one’s own downfall (ātma-vināśa).

Rāvaṇa forcibly carries Sītā away while she calls out for Rāma and Lakṣmaṇa; her physical disarray marks the violence of the act.

Sītā’s unwavering fidelity and inner nobility (manasvinī): she resists through lament and appeal to dharmic protectors, not through consent.

AI

Ask anything about this verse

Curious about the meaning, context, or a word? Ask, and continue the conversation in the Vedapath app.

A free Google sign-in keeps your chat saved across web and the app.

Read Valmiki Ramayana in the Vedapath app

Scan the QR code to open this directly in the app, with audio, word-by-word meanings, and more.

Continue reading in the Vedapath app

Open in App