Previous Verse
Next Verse

Skanda Purana — Kashi Khanda, Shloka 31

विशिरैः करभाकारैरूरुभिर्मसृणैर्घनैः । सुवृत्तैरोमरहितैर्भवेयुर्भूपवल्लभाः

viśiraiḥ karabhākārairūrubhirmasṛṇairghanaiḥ | suvṛttairomarahitairbhaveyurbhūpavallabhāḥ

Mulheres de coxas largas e bem formadas, como a tromba do elefante—lisas, firmes, bem arredondadas e sem pelos—tornam-se as amadas dos reis.

विशिरैःwith well-formed (thighs)
विशिरैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootविशिर (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम् (ऊरुभिः)
करभाकारैःwith camel-like shape
करभाकारैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootकरभ-आकार (प्रातिपदिक; करभ + आकार)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम्
ऊरुभिःwith thighs
ऊरुभिः:
Karana (Instrument/करण)
TypeNoun
Rootऊरु (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्
मसृणैःsmooth
मसृणैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootमसृण (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम्
घनैःthick, firm
घनैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootघन (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम्
सुवृत्तैःwell-rounded
सुवृत्तैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootसु-वृत्त (प्रातिपदिक; सु + वृत्त)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम्
रोमरहितैःhairless
रोमरहितैः:
Karana (Instrument/करण)
TypeAdjective
Rootरोम-रहित (प्रातिपदिक; रोम + रहित)
Formपुंलिङ्गे, तृतीया-विभक्तिः, बहुवचनम्; विशेषणम्
भवेयुःwould become
भवेयुः:
Kriya (Action/क्रिया)
TypeVerb
Rootभू (धातु)
Formविधिलिङ्-लकारः (Optative), प्रथम-पुरुषः, बहुवचनम्; परस्मैपदम्
भूपवल्लभाःbeloveds of kings
भूपवल्लभाः:
Karta (Subject/कर्ता)
TypeNoun
Rootभूप-वল্লभ (प्रातिपदिक; भूप + वल्लभ)
Formस्त्रीलिङ्गे, प्रथमा-विभक्तिः, बहुवचनम्

Skanda (deduced, Kāśīkhaṇḍa context: Skanda to Agastya)

Scene: Courtly idealization: a noblewoman with well-formed, smooth, firm thighs likened to an elephant’s trunk (karabha), presented as a sign of being ‘beloved of kings’.

FAQs

Auspicious bodily proportions are celebrated as outward signs of inner balance and favorable destiny within the lakṣaṇa tradition.

The verse belongs to the Kāśī-khaṇḍa setting (Kāśī/Vārāṇasī), though no individual tīrtha is named.

None.