
Saptamī-vratāni (Vows of the Seventh Lunar Day)
ਛੱਠੀ-ਵ੍ਰਤ ਦੇ ਸਮਾਪਤ ਹੋਣ ਤੁਰੰਤ ਬਾਅਦ ਅਗਨੀਦੇਵ ਸਪਤਮੀ-ਵ੍ਰਤਾਂ ਦੀ ਵਿਧੀ ਦੱਸਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਵ੍ਰਤ-ਖੰਡ ਵਿੱਚ ਤਿਥੀ-ਆਧਾਰਿਤ ਧਰਮ-ਕ੍ਰਮ ਨੂੰ ਅੱਗੇ ਵਧਾਉਂਦੇ ਹਨ। ਸਪਤਮੀ ਦਾ ਕੇਂਦਰ ਸੂਰਜ/ਅਰਕ ਦੀ ਪੂਜਾ ਹੈ; ਇਸ ਨਾਲ ਭੁਕਤੀ ਅਤੇ ਮੁਕਤੀ ਦੋਵੇਂ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀਆਂ ਹਨ, ਖ਼ਾਸ ਕਰਕੇ ਮਾਘ ਸ਼ੁਕਲ ਪੱਖ ਵਿੱਚ ਢੰਗ ਨਾਲ ਉਪਾਸਨਾ ਕਰਨ ਨਾਲ ਸ਼ੋਕ-ਨਿਵਾਰਣ ਦਾ ਵਚਨ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ। ਭਾਦਰ ਵਿੱਚ ਅਰਕ-ਪੂਜਾ ਇੱਛਿਤ ਫਲ ਜਲਦੀ ਦਿੰਦੀ ਹੈ; ਪੌਸ਼ ਸ਼ੁਕਲ ਪੱਖ ਵਿੱਚ ਉਪਵਾਸ ਸਮੇਤ ਅਰਕ-ਆਰਾਧਨਾ ਪਾਪ-ਨਾਸਕ ਤਪ ਕਹੀ ਗਈ ਹੈ। ਮਾਘ ਕ੍ਰਿਸ਼ਨ ਸਪਤਮੀ ‘ਸਰਵ-ਸਿੱਧੀ’ ਦੇਣ ਵਾਲੀ, ਫਾਲਗੁਨ ਸ਼ੁਕਲ ਸਪਤਮੀ ਨੰਦਾ-ਸੰਬੰਧਿਤ ਸੂਰਜ-ਵ੍ਰਤ, ਅਤੇ ਮਾਰਗਸ਼ੀਰਸ਼ ਸ਼ੁਕਲ ਪੱਖ ਵਿੱਚ ਅਪਰਾਜਿਤਾ ਸਪਤਮੀ ਤੇ ਇਸਤਰੀਆਂ ਲਈ ਸਾਲਾਨਾ ਪੁਤਰੀਆ ਸਪਤਮੀ ਦਾ ਵਿਧਾਨ—ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਕੈਲੰਡਰੀ ਆਚਾਰ, ਸੂਰਜ-ਕੇਂਦ੍ਰਿਤ ਭਕਤੀ ਅਤੇ ਵ੍ਰਤ-ਰਚਨਾ ਮਿਲ ਕੇ ਵਿਹਾਰਕ ਮੋਖਸ਼-ਸਾਧਨਾ ਬਣਦੇ ਹਨ।
No shlokas available for this adhyaya yet.
The chapter centers on worship of Sūrya (Arka), often paired with fasting (especially in Pauṣa bright fortnight), presenting Sun-worship on Saptamī as a means to remove sorrow, destroy sins, and attain desired results.
It mentions Nandā Saptamī in Phālguna bright fortnight, Aparājitā Saptamī in Mārgaśīrṣa bright fortnight, and Putrīyā Saptamī (annual) for women in Mārgaśīrṣa bright fortnight.