Adhyaya 17: लिङ्गोद्भव—ब्रह्मविष्ण्वहङ्कार-शमनं, ओंकार-प्रादुर्भावः, मन्त्र-तत्त्वं च
माम् इहान्तःस्मितं कृत्वा गुरुः शिष्यमिवानघ कर्तारं जगतां साक्षात् प्रकृतेश् च प्रवर्तकम्
mām ihāntaḥsmitaṃ kṛtvā guruḥ śiṣyamivānagha kartāraṃ jagatāṃ sākṣāt prakṛteś ca pravartakam
ହେ ଅନଘ! ସେ ଅନ୍ତଃସ୍ମିତ କରି ମୋତେ ଏଠାରେ ଦେଖି, ଗୁରୁ ସମ୍ମୁଖେ ଶିଷ୍ୟ ପରି ମୋତେ ମାନିଲା—ଜଗତ୍ର ସାକ୍ଷାତ୍ କର୍ତ୍ତା ଓ ପ୍ରକୃତିକୁ ପ୍ରବର୍ତ୍ତକ ପରମ ପତିଙ୍କୁ ପ୍ରକାଶ କଲା।
Suta Goswami (narrating an internal episode; the Guru is implied as Shiva as Pati and revealer)