बलीवर्दानां नस्याश्वभद्रगतिवाहिनां यवसस्यार्धभारस्तृणस्य द्विगुणम् तुला घाणपिण्याकस्य दशाढकं कणकुण्डकस्य पञ्चपलिकं मुखलवनम् तैलकुडुबो नस्यं प्रस्थः पानं मांसतुला दध्नश्चाढकम् यवद्रोणं माषाणां वा पुलाकः क्षीरद्रोणमर्धाढकं वा सुरायाः स्नेहप्रस्थः क्षारदशपलं शृङ्गिबेरपलं च प्रतिपानम् ॥ कZ_०२.२९.४३ ॥
balīvardānāṃ nasyāśvabhadra-gati-vāhināṃ yavasasyārdhabhāras tṛṇasya dviguṇam, tulā ghāṇapiṇyākasya daśāḍhakaṃ, kaṇakuṇḍakasya pañcapalikaṃ, mukhalavanam; tailakuḍubo nasyaṃ, prasthaḥ pānaṃ, māṃsatulā, dadhnaś cāḍhakam; yavadroṇaṃ māṣāṇāṃ vā pulākaḥ; kṣīradroṇam ardha-āḍhakaṃ vā surāyāḥ; snehaprasthaḥ, kṣāradaśapalaṃ, śṛṅgiberapalaṃ ca pratipānam
କାମରେ ଲାଗୁଥିବା ବଳଦ ଓ ଗତି/ବହନ କାର୍ଯ୍ୟରେ ନିଯୁକ୍ତ ଉତ୍ତମ ଘୋଡ଼ାମାନଙ୍କ ପାଇଁ ରାସନ/ଯୋଗାଣ ଏପରି: ଯବସ (ଯବ ଚାରା) ଅର୍ଧ-ଭାର ଏବଂ ତାହାର ଦ୍ୱିଗୁଣ ତୃଣ; ଘାଣ-ପିଣ୍ୟାକ (ତେଲଖଳି) ଏକ ତୁଲା (ଦଶ ଆଢକ ମାପରେ); କଣ/କୁଣ୍ଡକ ପାଞ୍ଚ ପଲିକ ମୁଖଲବଣ ସହ; ନସ୍ୟ ପାଇଁ ତେଲ ଏକ କୁଡୁବ; ପାନ ପାଇଁ ଏକ ପ୍ରସ୍ଥ; ମାଂସ ଏକ ତୁଲା ଓ ଦଧି ଏକ ଆଢକ; ଯବ ଏକ ଦ୍ରୋଣ—କିମ୍ବା ବିକଳ୍ପରେ ମାଷର ପୁଲାକ; କ୍ଷୀର ଏକ ଦ୍ରୋଣ କିମ୍ବା ସୁରା ଅର୍ଧ ଆଢକ; ସ୍ନେହ (ଘିଅ/ଚର୍ବି) ଏକ ପ୍ରସ୍ଥ; ଏବଂ ପ୍ରତିପାନ ଭାବେ କ୍ଷାର ଦଶ ପଲ ଓ ଶୃଙ୍ଗିବେର (ଶୁଖିଲା ଅଦା) ଏକ ପଲ।
It creates enforceable standards, reduces corruption in provisioning, and links animal performance to accountable inputs.
Because animal health is treated as a state asset: preventive and remedial care is embedded into logistics rather than left to ad hoc decisions.