
Adhyāya 199 — Nāna-vratāni (Various Vows): Ṛtu-vrata, Saṅkrānti-vrata, Viṣṇu/Devī/Umā Observances
ଅଗ୍ନି ବ୍ରତଖଣ୍ଡରେ ଭୁକ୍ତି ଓ ମୁକ୍ତି—ଦୁହିଁ ଫଳଦାୟକ ନାନା ବ୍ରତର ବର୍ଣ୍ଣନା କରନ୍ତି। ପ୍ରଥମେ ଚାରି ଋତୁରେ କରିବା ଋତୁବ୍ରତ—ସମିଧା ଆହୁତି ସହ ହୋମ, ସନ୍ଧ୍ୟାବେଳେ ମୌନ, ଏବଂ ଶେଷରେ ଘୃତଧେନୁ ଓ ଘୃତକୁମ୍ଭ ଦାନ—କଥାହୋଇଛି। ପରେ ସାରସ୍ୱତ ଅନୁଷ୍ଠାନରେ ପଞ୍ଚାମୃତ ସ୍ନାନ ଓ ବର୍ଷାନ୍ତେ ଗୋଦାନ; ଚୈତ୍ରରେ ବିଷ୍ଣୁ-ଏକାଦଶୀ ନକ୍ତାଶୀ ବ୍ରତ, ବିଷ୍ଣୁଲୋକ ପ୍ରାପ୍ତି ଫଳ; ଏବଂ ଶ୍ରୀ/ଦେବୀ ବ୍ରତରେ ପାୟସ ଆହାର, ଯୁଗଳ ଗାଈ ଦାନ ଓ ପିତୃ–ଦେବଙ୍କୁ ଅର୍ପଣ ପରେ ଭୋଜନ ନିୟମ ଉଲ୍ଲେଖିତ। ତାପରେ ସଂକ୍ରାନ୍ତି ବ୍ରତରେ ରାତ୍ରିଜାଗରଣ ସ୍ୱର୍ଗଦାୟକ, ଅମାବାସ୍ୟା-ସଂକ୍ରାନ୍ତି, ଉତ୍ତରାୟଣ ଓ ବିଷୁବ ସମୟରେ ବିଶେଷ ତୀବ୍ରତା; ପ୍ରସ୍ଥ-ପରିମିତ ଘୃତ ସହ ସ୍ନାନ ଓ ୩୨ ପଳ ପରିମାଣ ଦ୍ରବ୍ୟରେ ପାପନାଶ ବିଧି କୁହାଯାଇଛି। ଶେଷରେ ସ୍ତ୍ରୀମାନଙ୍କ ପାଇଁ ତୃତୀୟା ଓ ଅଷ୍ଟମୀ ତିଥିରେ ଉମା–ମହେଶ୍ୱର ବ୍ରତ, ସୌଭାଗ୍ୟ ଓ ଅବିୟୋଗ ପାଇଁ; ସୂର୍ଯ୍ୟଭକ୍ତିରେ ଲିଙ୍ଗାନୁସାର ପୁନର୍ଜନ୍ମ ଫଳଶ୍ରୁତି ମଧ୍ୟ କୁହାଯାଇଛି।
No shlokas available for this adhyaya yet.
Ṛtu-vratas (seasonal observances), Saṅkrānti-vrata (solar ingress vigil), Viṣṇu-centered Ekādaśī naktāśī practice, Sārasvata vow with pañcāmṛta bath and cow donation, Śrī/Devī-related vow elements, and women’s Umā–Maheśvara rites on specific tithis.
It specifies timed observances (Caitra, Ekādaśī, amāvasyā-saṅkrānti, uttarāyaṇa, viṣuva), concrete ritual actions (night vigil, offering fuel-sticks, bathing with ghee/milk), and quantified measures (prastha of ghee; 32 palas) alongside prescribed dāna items.
By framing vows as disciplines that purify sin, cultivate restraint (e.g., sandhyā-mauna, regulated eating), and direct devotion to Viṣṇu/Devī/Śiva-Śakti, while also promising prosperity and status—thus aligning kāma/artha supports with dharma and mokṣa-oriented merit.