Previous Verse
Next Verse

Shloka 19

कुम्भकर्णप्रस्थानम्

Kumbhakarna’s Departure for Battle

इन्द्राशनिसमंभीमंवज्रप्रतिमगौरवम् ।देवदानवगन्धर्वयक्षपन्नगसूदनम् ।। ।।रक्तमाल्यंमहाधामंस्वतश्चोद्गतपावकम् ।आदायनिशितंशूलंशत्रुशोणितरञ्जितम् ।।।।कुम्भकर्णोमहातेजारावणंवाक्यमब्रवीत् ।

indrāśanisamaṃ bhīmaṃ vajrapratimagauravam |

devadānavagandharvayakṣapannagasūdanam ||

raktamālyaṃ mahādhāmaṃ svataś codgatapāvakam |

ādāya niśitaṃ śūlaṃ śatruśoṇitarañjitam ||

kumbhakarṇo mahātejā rāvaṇaṃ vākyam abravīt |

ഇന്ദ്രാശനിപോലെ ഭീകരവും വജ്രസമം ഭാരവുമുള്ള, ദേവ-ദാനവ-ഗന്ധർവ-യക്ഷ-പന്നഗസംഹാരകമായ, രക്തമാല്യധാരിയായ, മഹാദീപ്തിയോടെ സ്വയം അഗ്നി ഉയരുന്നതുപോലെ ജ്വലിക്കുന്ന, ശത്രുരക്തത്തിൽ രഞ്ജിതമായ ആ തീക്ഷ്ണ ശൂലം എടുത്ത് മഹാതേജസ്വിയായ കുംഭകർണ്ണൻ രാവണനോട് വചനം പറഞ്ഞു.

इन्द्राशनिसमम्equal to Indra's thunderbolt
इन्द्राशनिसमम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootइन्द्राशनि + सम (प्रातिपदिक)
Formतत्पुरुष-समास (इन्द्राशनिना समम्); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
भीमम्terrible
भीमम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootभीम (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
वज्रप्रतिमगौरवम्having weight/majesty like a vajra
वज्रप्रतिमगौरवम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootवज्र + प्रतिम + गौरव (प्रातिपदिक)
Formतत्पुरुष-समास (वज्रस्य प्रतिमा यस्य गौरवम्); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
देवदानवगन्धर्वयक्षपन्नगसूदनम्slayer of devas, danavas, gandharvas, yakshas, and serpents
देवदानवगन्धर्वयक्षपन्नगसूदनम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootदेव + दानव + गन्धर्व + यक्ष + पन्नग + सूदन (प्रातिपदिक)
Formसमाहार-द्वन्द्व (देवदानवगन्धर्वयक्षपन्नगानां सूदनम्); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
रक्तमाल्यम्with a red garland
रक्तमाल्यम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootरक्त + माल्य (प्रातिपदिक)
Formकर्मधारय-समास (रक्तं माल्यम्); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
महाधामम्of great splendor
महाधामम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootमहा + धामन् (प्रातिपदिक)
Formकर्मधारय-समास; नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
स्वतःof itself
स्वतः:
सम्बन्ध/वाक्य-सम्बन्ध
TypeIndeclinable
Rootस्वतः (अव्यय)
Formअव्यय; adverb (by itself/from itself)
and
:
सम्बन्ध/वाक्य-सम्बन्ध
TypeIndeclinable
Rootच (अव्यय)
Formसमुच्चय-अव्यय
उद्गतपावकम्with fire rising forth
उद्गतपावकम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootउद्-गम् (धातु) + पावक (प्रातिपदिक)
Formतत्पुरुष-समास (उद्गतः पावकः यस्मात्/यत्र); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
आदायhaving taken up
आदाय:
पूर्वकाल-क्रिया
TypeIndeclinable
Rootआ-दा (धातु) + ल्यप् (कृदन्त)
Formल्यपन्त अव्यय (gerund)
निशितम्sharp
निशितम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootनिशित (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
शूलम्trident
शूलम्:
कर्म (Object of taking)
TypeNoun
Rootशूल (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
शत्रुशोणितरञ्जितम्stained with enemy blood
शत्रुशोणितरञ्जितम्:
कर्म-विशेषण
TypeAdjective
Rootशत्रु + शोणित + रञ्जित (प्रातिपदिक)
Formतत्पुरुष-समास (शत्रोः शोणितेन रञ्जितम्); नपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन; adjective of शूलम्
कुम्भकर्णःKumbhakarna
कुम्भकर्णः:
कर्ता (Karta/Subject)
TypeNoun
Rootकुम्भकर्ण (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, प्रथमा, एकवचन
महातेजाःhighly radiant
महातेजाः:
कर्ता-विशेषण
TypeAdjective
Rootमहा + तेजस् (प्रातिपदिक)
Formकर्मधारय-समास; पुंलिङ्ग, प्रथमा, एकवचन; adjective of कुम्भकर्णः
रावणम्Ravana
रावणम्:
कर्म (Karma/Object; addressee)
TypeNoun
Rootरावण (प्रातिपदिक)
Formपुंलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
वाक्यम्speech/words
वाक्यम्:
कर्म (Object)
TypeNoun
Rootवाक्य (प्रातिपदिक)
Formनपुंसकलिङ्ग, द्वितीया, एकवचन
अब्रवीत्said/spoke
अब्रवीत्:
क्रिया (Verb)
TypeVerb
Rootब्रू (धातु)
Formलङ् (Imperfect/Past), प्रथमपुरुष, एकवचन; परस्मैपद

The dart was like Indra's thunderbolt in form and was equal to thunderbolt, capable of destroying Devas, Danavas, Gandharvas, Yakshas and Pannagas, was like rising fire shining like the face of an enemy. It was sharp, wreathed in garlands of red colour and emitting flame. Kumbhakarna wielding the dart said.

K
Kumbhakarṇa
R
Rāvaṇa
I
Indra
A
aśani (thunderbolt)
V
vajra
D
Deva
D
Dānava
G
Gandharva
Y
Yakṣa
P
Pannaga
Ś
śūla

FAQs

The verse magnifies destructive power; the Dharmic lens reminds that awe-inspiring strength is ethically neutral until directed by righteous purpose and truth.

Kumbhakarṇa, fully armed with a terrifying śūla, is introduced as he is about to address Rāvaṇa before entering battle.

Fearlessness and martial intensity are emphasized in Kumbhakarṇa.