प्रभाते यास्यति भवानू् पर्याश्वस्त: सुखोषित: । असौ हि भगवान् सूर्यो मन्दरश्मिरवाड्मुख:
prabhāte yāsyati bhavān upari-āśvastaḥ sukhoṣitaḥ | asau hi bhagavān sūryo mandaraśmir avāṅmukhaḥ ||
ಬ್ರಾಹ್ಮಣನು ಹೇಳಿದನು—ಪ್ರಭಾತದಲ್ಲಿ ನೀವು ಸುಖವಾಗಿ ವಿಶ್ರಾಂತಿ ಪಡೆದು ತಾಜಾಗೊಂಡು ಮುಂದಕ್ಕೆ ಹೋಗಬಹುದು. ಏಕೆಂದರೆ ಭಗವಾನ್ ಸೂರ್ಯನು ಈಗ ಅಸ್ತಮಿಸುತ್ತಿದ್ದಾನೆ; ಅವನ ಕಿರಣಗಳು ಮೃದುವಾಗಿವೆ, ಅವನು ಅಧೋಮುಖನಾಗಿದ್ದಾನೆ. ಆದ್ದರಿಂದ ಈ ರಾತ್ರಿಯನ್ನು ನನ್ನೊಡನೆ ವಾಸಿಸಿರಿ; ಸುಖವಾಗಿ ವಿಶ್ರಾಂತಿ ಪಡೆದು ದಣಿವನ್ನು ಸಂಪೂರ್ಣವಾಗಿ ದೂರಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಿರಿ; ನಂತರ ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ನಿಮಗೆ ಇಷ್ಟವಾದ ಸ್ಥಳಕ್ಕೆ ಹೋಗಿರಿ.
ब्राह्मण उवाच
The verse highlights practical dharma: a host urges a traveler to rest when night falls, emphasizing care, hospitality, and acting according to proper time rather than forcing a journey in darkness.
A brāhmaṇa addresses a traveler respectfully, noting that the Sun is setting and its rays have softened; he invites the guest to stay the night, recover from fatigue, and depart safely at dawn.