Droṇa-parva Adhyāya 2: Karṇa’s lament, vow, and battle preparation after Bhīṣma’s fall
अश्वानग्रयान् पाण्डुराभ्रप्रकाशान् पुष्टान् सनातान् मन्त्रपूताभिरद्धि: । तप्तैर्भाण्डै: काउचनैरभ्युपेतान् शीघ्रान् शीघ्र सूतपुत्रानयस्व,'सूतपुत्र! तुम शीघ्र ही मेरे लिये श्रेष्ठ एवं शीघ्रगामी घोड़े ले आओ, जो श्वेत बादलोंके समान उज्ज्वल तथा मन्त्रपूत जलसे नहाये हुए हों, शरीरसे हृष्टपुष्ट हों और जिन्हें सोनेके आभूषणोंसे सजाया गया हो
sañjaya uvāca |
aśvān agrayān pāṇḍurābhra-prakāśān puṣṭān sanātān mantra-pūtābhir adbhiḥ |
taptair bhāṇḍaiḥ kāñcanair abhyupetān śīghrān śīghraṃ sūta-putrānayasva ||
Sañjaya dit : «Ô fils de cocher, apporte-moi vite les meilleurs chevaux — rapides et endurants — éclatants comme des nuées pâles, baignés d’une eau sanctifiée par les mantras, forts et bien nourris, et parés de harnachements d’or chauffé.»
संजय उवाच