रत्नानि मुक्तामणिविद्रुमं चा- प्यग्रयं सुवर्ण रजतं सुशुद्धम् अयस्मयं ताम्रमयं च भाण्डं ददौ द्विजातिप्रवरेषु राम:,बलरामने श्रेष्ठ ब्राह्मणोंको सहस्रों दूध देनेवाली गौएँ दान कीं, जिन्हें सुन्दर वस्त्रोंसे सुसज्जित करके उनके सींगोंमें सोनेके पत्र जड़े गये थे। साथ ही उन्होंने अनेक देशोंमें उत्पन्न घोड़े, रथ और सुन्दर वेश-भूषावाले दास भी ब्राह्मणोंकी सेवामें अर्पित किये। इतना ही नहीं, बलरामने भाँति-भाँतिके रत्न, मोती, मणि, मूँगा, उत्तम सुवर्ण, विशुद्ध चाँदी तथा लोहे और ताँबेके बर्तन भी बाँटे थे
vaiśampāyana uvāca |
ratnāni muktāmaṇi-vidrumaṃ cāpy agryaṃ suvarṇa-rajataṃ suśuddham |
ayasmayaṃ tāmramayaṃ ca bhāṇḍaṃ dadau dvijāti-pravareṣu rāmaḥ ||
ဝိုင်ရှမ္ပါယနက ပြောသည်။ ရာမ (ဘလရာမ) သည် နှစ်ကြိမ်မွေးဖွားသူတို့အနက် အထူးမြတ်သောသူများ—အထင်ကရ ဗြာဟ္မဏများ—ထံသို့ အဖိုးတန်ရတနာများ၊ ပုလဲနှင့် သန္တာတို့ကိုလည်းကောင်း၊ အကောင်းဆုံး ရွှေနှင့် အလွန်သန့်စင်သော ငွေကိုလည်းကောင်း ပေးလှူ하였다။ ထို့ပြင် သံနှင့် ကြေးဖြင့် ပြုလုပ်သော အိုးအခွက်များကိုလည်း ခွဲဝေပေး하였다။ ဤကဗျာပိုဒ်သည် သင့်လျော်သူတို့ထံ ‘ဒါန’ (အလှူပေးခြင်း) ၏ စံနှုန်းကို ထင်ဟပ်စေပြီး၊ စစ်ပွဲ၏ အကြမ်းဖက်လှုပ်ရှားမှုကြားတွင်ပင် ပညာနှင့် ဗြာဟ္မဏသီလကို ဂုဏ်ပြုသည့် ဓမ္မတရားဆိုင်ရာ အလှူအတန်းအဖြစ် ဘလရာမ၏ လှူဒါန်းမှုကို ဖော်ပြသည်။
वैशम्पायन उवाच
The verse foregrounds dāna as a dharmic duty: wealth is to be used for righteous purposes, especially honoring worthy brāhmaṇas and sustaining the moral-religious order. Generosity, purity of gifts, and proper recipients together create ethical merit.
Vaiśampāyana narrates Balarāma’s acts of lavish gifting: he distributes precious materials (gems, pearls, coral), refined gold and silver, and practical metal vessels (iron and copper) to eminent brāhmaṇas, portraying him as upholding dharma through munificence.