
Sūrya as Bradhna/Aruṇa—solar yoking, radiant order, and epiphany
Sūrya/Āditya (Bradhna/Aruṇa)
Radiant forward-moving and proclamatory (epiphany/illumination tone)
Attribution is uncertain in the provided material; the diction aligns with common RV solar-hymn and praise-petition styles with an Indra-stuti insertion suggesting compilation by thematic (Sūrya/ketu) and ritual utility rather than a single fixed family.
या दशकात सूर्य ब्रध्न/अरुण रूपाने—रथाला जू (योक) लावून स्थिर मार्गाने चालणारा—प्रकाशमान ऋत (विश्व-व्यवस्था) प्रस्थापित व घोषित करणारा म्हणून स्तुतिला आहे. रोचनाḥ म्हणजे दिव्य प्रकाश-प्रदेश/स्थानके, तसेच केतु (ध्वज/चिन्ह) आणि पेशस् (दृश्य रूप) यांच्या द्वारा अदृश्यातून दृश्यात होणारी देवाची प्रकटता येथे उलगडते. त्या तेजाशी यजमान स्वतःला अनुरूप करून शुभ दर्शन, संरक्षण व शरण मागतो. अखेरीस इंद्राला रक्षक आश्रय मानून, स्तुतीच्या बदल्यात यजमानासाठी भाग (भाग) आणि धन/दान (राधस्) मिळावे अशी याचना केली आहे.
Mantra 1
त्वमिन्द्र यशा अस्यृजीषी शवसस्पतिः त्वं वृत्राणि हंस्यप्रतीन्येक इत्पुर्वनुत्तश्चर्षणीधृतिः
हे इन्द्रा, तू यशस्वी आहेस; वज्रधारी, पराक्रमाचा स्वामी. तू एकटाच, अप्रतिहत, वृत्रांचा संहार करतोस; प्राचीन काळापासून प्रेरित होऊन (साहाय्यास) अग्रसर, मनुष्यांच्या जनसमूहांचा धारक आहेस.
Mantra 2
तमु त्वा नूनमसुर प्रचेतसं राधो भागमिवेमहे महीव कृत्तिः शरणा त इन्द्र प्र ते सुम्ना नो अश्नवन्
त्याच तुला—आता, हे असुर (पराक्रमी) प्रचेतस् इन्द्रा—आम्ही धनासाठी, वाट्याप्रमाणे, याचितो. तू महान आवरणासारखा आश्रय आहेस; तुझे सुम्न (अनुग्रह) आमच्यापर्यंत येवोत, आम्ही ते प्राप्त करो.
Mantra 3
केतुं कृण्वन्नकेतवे पेशो मर्या अपेशसे समुषद्भिरजायथाः
केतु (चिन्ह) नसलेल्या त्याच्यासाठी तू केतु घडवितोस; अलंकारहीनासाठी तू शोभा निर्माण करितोस. हे मर्य (युवा वीर), समुपसद् (एकत्रित पुरोहितां)सह तू प्रकट झालास.
Bradhna/Aruṇa is a solar epithet: the tawny-bright Sūrya whose movement and radiance illuminate the heavenly regions (rocanāḥ) and stabilize the worlds.
Ketu means a visible sign or ensign—radiance that makes the deity recognizable. The verse contrasts “without a sign/without adornment” to show the deity’s power to manifest clarity from obscurity.
In Sāman collections, verses can be grouped by ritual usefulness as well as theme. Indra’s verse supplies the petitionary element—refuge, favour, and wealth—complementing the solar verses that establish luminous order.