Śānti Parva, Adhyāya 52 — Bhīṣma’s Humility Before Kṛṣṇa and the Granting of Boons
बल॑ मे प्रजहातीव प्राणा: संत्वरयन्ति च । मर्माणि परितप्यन्ति भ्रान्तचित्तस्तथा हाहम्
balaṃ me prajahātīva prāṇāḥ saṃtvarayanti ca | marmāṇi paritapyante bhrāntacittas tathā hāham ||
वैशंपायन म्हणाला— माझे बळ जणू मला सोडून जात आहे; माझे प्राणही घाईघाईने निघून जाण्यास उद्यत झाले आहेत. माझी मर्मस्थाने वेदनेने जळत आहेत, आणि माझे चित्त भ्रमित होऊन डगमगत आहे—हाय, मी कोणत्या अवस्थेत पडलो!
वैशम्पायन उवाच