Udyoga Parva Adhyāya 58 — Saṃjaya’s Audience and Kṛṣṇa’s Deterrent Counsel (संजय-प्रवेशः कृष्णवाक्यं च)
तदनन्तर इन्द्रके समान पराक्रमी तथा समस्त आभूषणोंसे विभूषित वक्ताओंमें श्रेष्ठ श्रीकृष्ण इन्द्रध्वजके समान उठ बैठे और मुझसे पहले तो मृदुल एवं मनको आह्लाद प्रदान करनेवाली प्रवचनयोग्य वाणी बोले। फिर वह वाणी अत्यन्त दारुणरूपमें प्रकट हुई, जो आपके पुत्रोंके लिये भय उपस्थित करनेवाली थी ।। वाचं तां वचनार्हस्य शिक्षाक्षरसमन्विताम् । अश्रौषमहमिष्टार्था पश्चाद्धदयहारिणीम्,तत्पश्चात् बातचीतमें कुशल भगवान् श्रीकृष्णकी वह वाणी मेरे सुननेमें आयी, जिसका एक-एक अक्षर शिक्षाप्रद था। वह अभीष्ट अर्थका प्रतिपादन करनेवाली तथा मनको मोह लेनेवाली थी
sañjaya uvāca | tadanantara indrakē samāna-parākramī tathā samasta-ābhūṣaṇaiḥ vibhūṣitaḥ vaktṝṇāṃ śreṣṭhaḥ śrīkṛṣṇa indra-dhvajavat utthāya upāviśat, mama pūrvaṃ tu mṛduṃ mana-āhlāda-pradāyinīṃ pravacana-yogyāṃ vāṇīm uvāca | punaḥ sā vāṇī atyanta-dāruṇa-rūpeṇa prādurabhavat, yā tava putrāṇāṃ bhayaṃ upasthāpayantī āsīt || vācaṃ tāṃ vacanārhasya śikṣā-akṣara-samanvitām | aśrauṣam aham iṣṭārthāṃ paścād hṛdaya-hāriṇīm ||
സഞ്ജയൻ പറഞ്ഞു—അതിനുശേഷം ഇന്ദ്രനോടു തുല്യമായ പരാക്രമമുള്ളവനും, സർവ്വാഭരണങ്ങളാൽ വിഭൂഷിതനുമായ, വക്താക്കളിൽ ശ്രേഷ്ഠനായ ശ്രീകൃഷ്ണൻ ഇന്ദ്രധ്വജംപോലെ എഴുന്നേറ്റ് ആസനത്തിൽ ഇരുന്നു. ആദ്യം ഉപദേശയോഗ്യമായ, മൃദുവായ, മനസ്സിനെ ആഹ്ലാദിപ്പിക്കുന്ന വാക്കുകൾ പറഞ്ഞു; പിന്നെ അതേ വാക്കുകൾ അത്യന്തം ദാരുണരൂപം ധരിച്ചു, നിങ്ങളുടെ പുത്രന്മാർക്ക് ഭയം വരുത്തി. വചനാർഹനായ ആ മഹാത്മാവിന്റെ വാക്കുകൾ ഞാൻ കേട്ടു—ഓരോ അക്ഷരവും ശിക്ഷാപ്രദം; അഭീഷ്ടാർത്ഥം വ്യക്തമാക്കുന്നതും ഒരേസമയം ഹൃദയം കവർന്നെടുക്കുന്നതുമായിരിന്നു।
संजय उवाच
Effective dharmic counsel can begin with gentleness to invite receptivity, yet must become firm when confronting injustice; true instruction combines clarity of meaning with ethical force, even if it alarms those committed to wrongdoing.
Sañjaya reports that Kṛṣṇa rises and addresses the assembly: his speech starts soothing and suitable for counsel, then turns stern and fear-inducing for Dhṛtarāṣṭra’s sons, while remaining precise, instructive, and compelling.