कपिलगोसंवादे गृहस्थ-त्यागधर्मयोः प्रमाण्यविचारः
Kapila–Cow Dialogue: Authority of Householder and Renunciant Dharmas
इस प्रकार दीर्घकालके पश्चात् वे वाराणसी पुरीमें जा पहुँचे, वहाँ उन्होंने तुलाधारको सौदा बेचते देखा ।।
evaṃ prakāreṇa dīrghakālasya paścāt te vārāṇasī-purīṃ gatvā prāpuḥ; tatra te tulādhāraṃ vaṇijaṃ kraya-vikrayair jīvanaṃ nirvahantaṃ dadarśuḥ. so 'pi dṛṣṭvaiva taṃ vipram āyāntaṃ bhāṇḍajīvanaḥ samutthāya susaṃhṛṣṭaḥ svāgatena abhyapūjayat.
ເມື່ອເວລາຜ່ານໄປດົນ ພວກເຂົາໄດ້ໄປຮອດນະຄອນວາຣານະສີ. ທີ່ນັ້ນ ພວກເຂົາເຫັນ ຕຸລາທາຣະ ພໍ່ຄ້າຜູ້ດຳລົງຊີວິດດ້ວຍການຊື້ຂາຍສິນຄ້າ. ເມື່ອລາວເຫັນພຣາຫມະນະເຂົ້າມາໃກ້ ຕຸລາທາຣະ—ແມ່ນແຕ່ເປັນຜູ້ຫາກິນດ້ວຍການຄ້າ—ກໍລຸກຂຶ້ນທັນທີ ດ້ວຍຄວາມຍິນດີ ແລະ ຕ້ອນຮັບດ້ວຍການເຄົາລົບຢ່າງອົບອຸ່ນ. ຕອນນີ້ຊີ້ວ່າ ທຳມະແທ້ບໍ່ໄດ້ຢູ່ທີ່ປ້າຍຊັ້ນວັນນະ ແຕ່ຢູ່ທີ່ການປະພຶດ: ຄວາມຖ່ອມຕົນ, ການຕ້ອນຮັບແຂກ, ແລະ ການເຄົາລົບຜູ້ຄວນເຄົາລົບ ອາດສ່ອງສະຫວ່າງໄດ້ ແມ່ນແຕ່ໃນຊີວິດຄົນຄອບຄົວຜູ້ຄ້າຂາຍ.
भीष्म उवाच
Dharma is validated by conduct: even a merchant living by trade can embody righteousness through humility, prompt respect, and sincere hospitality toward the worthy.
After a long interval, the travelers arrive in Vārāṇasī and see Tulādhāra engaged in commerce; noticing a brāhmaṇa approaching, Tulādhāra immediately rises, rejoices, and welcomes him with honor.