Śuka–Janaka Saṃvāda: Āśrama-krama, Jñāna-vijñāna, and the Marks of Liberation (शुक-जनक संवादः)
तमसो लक्षणानीह भक्षणाद्यभिरोचनम् | भोजनानामपर्याप्तिस्तथा पेयेष्वतृप्तता,मोह, अप्रकाश (अज्ञान), तामिस्र और अन्धतामिस्र--ये सब तमोगुणके लक्षण हैं। इनमें तामिस्र क्रोधका वाचक है और अन्धतामिस्र मरणका। भोजनमें रुचिका न होना, खानेकी वस्तुओंसे तृप्ति या संतोषका अभाव अथवा कितना ही भोजन क्यों न मिले, उसे पर्याप्त न मानना, पीनेकी वस्तुओंसे कभी तृप्त न होना, दुर्गन्धयुक्त वस्त्र, अनुचित विहार, मलिन शय्या और आसनोंका सेवन, दिनमें सोना, अत्यन्त वाद-विवादमें और प्रमादमें अत्यन्त आसक्त रहना, अज्ञानवश नाच-गीत और नाना प्रकारके बाजोंमें श्रद्धा, नाना प्रकारके धर्मोंसे द्वेष--ये तमोगुणके लक्षण हैं
tamaso lakṣaṇānīha bhakṣaṇādy-abhirocanam | bhojanānām aparyāptis tathā peyeṣv atṛptatā ||
ಯಾಜ್ಞವಲ್ಕ್ಯನು ಹೇಳಿದನು—ಇಲ್ಲಿ ತಮೋಗುಣದ ಲಕ್ಷಣಗಳು: ಭಕ್ಷಣಾದಿಗಳಲ್ಲಿ ಆಸಕ್ತಿ; ಆಹಾರ ಎಂದಿಗೂ ಸಾಕೆನಿಸದ ಭಾವ; ಹಾಗೂ ಪಾನೀಯಗಳಲ್ಲಿಯೂ ತೃಪ್ತಿ ಇಲ್ಲದಿರುವುದು. ಇಂತಹ ತಾಮಸ ಸ್ವಭಾವದಲ್ಲಿ ಮೋಹ ಮತ್ತು ‘ಅಪ್ರಕಾಶ’ (ಅಜ್ಞಾನ) ವೃದ್ಧಿಯಾಗುತ್ತವೆ; ಅದು ‘ತಾಮಿಸ್ರ’ (ಕ್ರೋಧರೂಪ ಅಂಧಕಾರ)ದಲ್ಲಿ ಬೀಳುತ್ತದೆ ಮತ್ತು ‘ಅಂಧತಾಮಿಸ್ರ’ (ಮರಣಾಂತ ಅಂಧಕಾರ)ದಲ್ಲಿ ಮುಳುಗುತ್ತದೆ. ಇದರ ಗುರುತುಗಳು—ಹಿತಕರ ಆಹಾರದಲ್ಲಿ ಅರುಚಿ, ಎಷ್ಟೇ ದೊರಕಿದರೂ ಅಸಂತೋಷ, ಕುಡಿದರೂ ದಾಹ ತೀರದಿರುವುದು, ದುರ್ವಾಸನೆಯ ಬಟ್ಟೆಗಳಲ್ಲಿ ರುಚಿ, ಅನুচಿತ ವಿಹಾರ, ಮಲಿನ ಶಯ್ಯಾಸನಗಳ ಸೇವನೆ, ಹಗಲು ನಿದ್ರೆ, ಅತಿವಾದ-ವಿವಾದ ಮತ್ತು ಪ್ರಮಾದದಲ್ಲಿ ಅತಿಯಾದ ಆಸಕ್ತಿ, ಅಜ್ಞಾನದಿಂದ ನೃತ್ಯ-ಗೀತ ಮತ್ತು ನಾನಾ ವಾದ್ಯಗಳಲ್ಲಿ ಶ್ರದ್ಧೆ, ಹಾಗೂ ವಿವಿಧ ಧರ್ಮಮಾರ್ಗಗಳ ಮೇಲೆ ದ್ವೇಷ.
याज़्वल्क्य उवाच
The verse defines tamas by its ethical and psychological symptoms: compulsive craving, chronic dissatisfaction, and ignorance that manifests as delusion, rage (tāmisra), and a deathward darkness (andhatāmisra). It warns that tamas is recognized not by theory but by conduct—heedlessness, impurity, and hostility toward dharma.
In Śānti Parva’s instructional setting, Yājñavalkya is teaching about the guṇas. Here he enumerates observable signs of tamas, linking inner darkness to outward habits and moral decline.