(कृतवर्मा तु संक्रुद्धों दिधक्षुरिव पावक: । धृष्टद्युम्नमुखान् सर्वान् पाण्डवान् पर्यवारयत् ।। कृतवर्मा अत्यन्त क्रोधमें भरकर जलानेको उद्यत हुई आगके समान धृष्टद्युम्न आदि समस्त पाण्डवोंको रोकने लगा। ततो राजन महेष्वासं कृतवर्माणमाशु वै । गदां गुहा पुनर्वेगात् कृतवर्माणमाहनत् ।। राजन! तब धृष्टद्युम्नने गदा हाथमें लेकर पुनः बड़े वेगसे महाधनुर्थर कृतवर्मापर शीघ्र ही आघात किया। सो5तिविद्धों बलवता न्यपतन्मूर्च्छया हत: । श्रुतर्वा रथमारोप्य अपोवाह रणाजिरात् ।।) उस बलवान् वीरके गहरे आघातसे अत्यन्त पीड़ित एवं मूर्छित हो कृतवर्मा गिर पड़ा। तब श्रुतर्वा उसे अपने रथपर बिठाकर रणभूमिसे दूर हटा ले गया। धृष्टद्युम्नस्तु बलवाज्जित्वा शत्रुं महाबलम् | कौरवान् समरे तूर्ण वारयामास सायकै:,इस प्रकार बलवान धृष्टद्युम्नने उस महाबली शत्रुको जीतकर बाणोंकी वर्षा करके समरांगणमें समस्त कौरवोंको तुरंत आगे बढ़नेसे रोक दिया
sañjaya uvāca |
kṛtavarmā tu saṅkruddho didhakṣur iva pāvakaḥ |
dhṛṣṭadyumnamukhān sarvān pāṇḍavān paryavārayat ||
tato rājan maheṣvāsaṃ kṛtavarmāṇam āśu vai |
gadāṃ gṛhya punar vegāt dhṛṣṭadyumno 'hanat ||
so 'tividdho balavatā nyapatan mūrcchayā hataḥ |
śrutarmā ratham āropya 'povāha raṇājirāt ||
dhṛṣṭadyumnas tu balavān jitvā śatruṃ mahābalam |
kauravān samare tūṛṇaṃ vārayām āsa sāyakaiḥ ||
サンジャヤは言った。クリトヴァルマー(Kṛtavarmā)は、燃えさかり焼き尽くさんとする火のごとき怒りに満ち、ドリシュタデュムナ(Dhṛṣṭadyumna)を先頭とするパーンダヴァ(Pāṇḍava)一同を押しとどめた。すると王よ、ドリシュタデュムナはただちに棍棒(ガダー)を取り、再び勢いを増して大弓の士クリトヴァルマーを打ち据えた。その強烈な一撃に深く傷つき、痛みと失神に屈してクリトヴァルマーは倒れた。シュルタルマー(Śrutarmā)は彼を自らの戦車に乗せ、戦場から運び去った。ドリシュタデュムナは剛毅にして不屈、かの強敵を制したのち、矢の雨を降らせてただちにカウラヴァ(Kaurava)軍の前進を阻んだ—戦において猛き憤怒は堅き抵抗に遭い、勝利は残虐のみならず、揺るがぬ心と時宜を得た味方の護りによって確かなものとなることを示した。
संजय उवाच
The passage highlights a battlefield ethic: uncontrolled anger (likened to fire) can drive one into peril, while disciplined strength and timely action—striking decisively and then protecting one’s side by holding the enemy at bay—serve one’s duty (kṣatriya-dharma) more effectively than rage alone.
Kṛtavarmā, furious, blocks the Pāṇḍavas. Dhṛṣṭadyumna counters by striking him hard with a mace, causing Kṛtavarmā to collapse in a faint. Śrutarmā removes the wounded Kṛtavarmā from the battlefield, and Dhṛṣṭadyumna then restrains the advancing Kauravas with volleys of arrows.