HomeMahabharataAdi ParvaAdhyaya 1Shloka 102
Previous Verse
Next Verse

Shloka 102

अनुक्रमणिकाध्यायः (Anukramaṇikā Adhyāya) — Invocation, Narrator Frame, and Textual Scope

चतुर्विशतिसाहस्रीं चक्रे भारतसंहिताम्‌,तदनन्तर व्यासजीने उपाख्यानभागको छोड़कर चौबीस हजार श्लोकोंकी भारतसंहिता बनायी; जिसे विद्वान्‌ पुरुष भारत कहते हैं। इसके पश्चात्‌ महर्षिने पुनः पर्वसहित ग्रन्थमें वर्णित वृत्तान्तोंकी अनुक्रमणिका (सूची)-का एक संक्षिप्त अध्याय बनाया, जिसमें केवल डेढ़ सौ श्लोक हैं। व्यासजीने सबसे पहले अपने पुत्र शुकदेवजीको इस महाभारत-ग्रन्थका अध्ययन कराया

caturviśatisāhasrīṃ cakre bhāratasahitām | tad-anantaraṃ vyāsajī ne upākhyānabhāgako choḍakara caturviṃśati-sahasra-ślokāṃ bhārata-saṃhitāṃ banāyī; yāṃ vidvān-puruṣā bhārata iti vadanti | tataḥ paścāt maharṣiṇā punaḥ parva-sahita-granthe varṇita-vṛttāntānām anukramaṇikāyāḥ (sūcīyāḥ) ekaḥ saṃkṣipta-adhyāyaḥ kṛtaḥ, yasmin kevalaṃ śata-pañcāśat ślokāḥ santi | vyāsajī ne sarvaprathamaṃ sva-putraṃ śukadevajīṃ imaṃ mahābhārata-granthaṃ adhyāpayām āsa |

ব্যাসদেব চব্বিশ হাজার শ্লোকে ‘ভারত-সংহিতা’ রচনা করলেন। উপাখ্যান-অংশ পৃথক রেখে যে চব্বিশ হাজার শ্লোকের সংহিতা, বিদ্বজ্জনেরা তাকে ‘ভারত’ বলেন। এরপর মহর্ষি পর্বসমেত গ্রন্থে বর্ণিত ঘটনাবলির অনুক্রমণিকা-রূপে মাত্র দেড়শো শ্লোকের একটি সংক্ষিপ্ত অধ্যায় নির্মাণ করলেন। সর্বপ্রথম ব্যাসদেব নিজ পুত্র শুকদেবকে এই মহাভারত অধ্যয়ন করালেন।

चतुर्विंशतिसाहस्रीम्consisting of twenty-four thousand (verses)
चतुर्विंशतिसाहस्रीम्:
Karma
TypeAdjective
Rootचतुर्विंशतिसाहस्री
FormFeminine, Accusative, Singular
चक्रेmade/compiled
चक्रे:
Karta
TypeVerb
Rootकृ
FormPerfect (Liṭ), 3rd, Singular, Parasmaipada
भारतसंहिताम्the Bhārata compendium (Bhārata-saṃhitā)
भारतसंहिताम्:
Karma
TypeNoun
Rootभारतसंहिता
FormFeminine, Accusative, Singular
V
Vyāsa
B
Bhārata (Mahābhārata)
Ś
Śukadeva
A
Anukramaṇikā (index/chapter)
P
Parvans (books/divisions)